A MONA munkatársai a médiában 2014

Harsányi Eszter és Tóth Györgyi beszélget Betlen Annával a prostitúcióról mint politikai gazdaságtani problémáról a Tilos Rádió Drágám, hol a vacsorám? c. műsorában 2014. április 30.

 

Kocsis Andrea (Hvg): „Akinek hosszabb, az a nagyobb tudós” – Szexizmus az egyetemen (Balogh Lídiával készült interjú alapján) 

 

TV2 Szuper-Mokka: A nő egy szexuális igényeket kielégítő tárgy
(Balogh Lídia, Horváth Éva)

 

 

2013-ban is kinn voltunk a Szigeten!

Civil Sziget 2013 – „Így néz ki egy feminista!”

2013-ban hetedik alkalommal vettünk részt a Civil Szigeten – szokásunk szerint a fesztivál utolsó két napján. Rogramunkban ismét a tudatosságnövelő és ismeretterjeszt tevékenységre helyeztük a hangsúlyt, amivel kettős célunk volt:

  1. közelebb hozni a feminizmust az emberekhez, megmutatni, mi is az valójában, megcáfolni a feminizmushoz és feministákhoz kapcsolódó nem túl hízelgő sztereotípiákat, illetve

  2. folytatni a szexuális erőszakkal kapcsolatos felvilágosító tevkenységünket.

Programunk kapcsolódott a KERET Koalíció munkájához: civilszigetes megjelenésünket felhasználtuk arra, hogy minél több fiatalhoz eljuttassuk a Koalíció szexuális erőszak áldozatainak létrehozott telefonos segélyvonalának hírét, illetve a Koalíció által kiadott kézikönyv tanácsait.

2013-ban a következő tevékenységeket kínáltuk a sátrunkba látogató fiataloknak:

  • kvíz kitöltése a szexuális erőszakkal kapcsolatos tényekről és tévhitekről, illetve feminizmusról;

  • Simon Zsuzsanna: Reszketés c. fotókiállítása;

  • közös installáció készítése;

  • beszélgetés a felvetődő témákról.

A látogatókat – a két nap alatt kb. 150-et – több nyelven beszélő csapatunk fogadta, melyet munkatársaink mellett két önkéntesünk és az egyik gyakornokunk is erősített.

 A Civil Szigetről az Új Akropolisz Filozófiai Iskola készített egy rövid videót, amiben – ha csak pár pillanatra is –  a MONA sátra és az egyik munkatársunk is feltűnik :

Sziget-fesztivál 2013. Civil Sziget

_____________________________________

“Szigetes” szórólapjaink:

Tények és tévhitek a szexuális erőszakról

Tények és tévhitek a férfiakat érő szexuális erőszakról

10+1 tanács a szexuális erőszak elleni fellépéshez

A randierőszakról

Hogyan segíthetsz?

 

Áldozatsegítés - áldozatellátás

A Budapesti Szociális Forrásközpont (BSZF) “Az áldozatsegítők segítője” című, a TÁMOP 5.6.1.C-11/1. kiírása alapján támogatott projektjében munkatársunk is részt vesz.  Ennek az együttműködésnek az egyik eredményeképp született az alábbi tanulmány:

Prostitúció és emberkereskedelem a szociális ellátásban és a gyermekvédelemben Magyarországon, 2013.

 

A nőinemiszerv-csonkítással szembeni zérótolerancia világnapja

2013. FEBRUÁR 6., SZERDA

Február 6. – a nőinemiszerv-csonkítással szembeni zérótolerancia világnapja

2013. február 6-án 10. alkalommal emlékeznek meg a nőinemiszerv-csonkítással szembeni zérótolerancia világnapjáról. Ennek  alkalmából az Amnesty International END FGM kampányának stábja közleményt, valamint erre a napra készült videót hozott nyilvánosságra.
A nőinemiszerv-csonkítás elleni globális küzdelem szempontjából az elmúlt, 2012-es év legfontosabb – és régóta várt – fejleménye, hogy az ENSZ 2012. november 28-án határozatban ítélte el a nőinemiszerv-csonkítás minden formáját. A téma jelentőségét az is mutatja, hogy a tavalyi évben a Nemek Közötti Egyenlőség Európai Intézete (EIGE) egy a teljes Európai Unióra és Horvátországra kiterjedő kutatást kezdeményezett a nőinemiszerv-csonkítás Európán belüli elterjedtségének és a megelőző, valamint az áldozatokat segítő szolgáltatások feltérképezésére.
Az END FGM kampány keretében a MONA Alapítvány 2012-ben tanulmányt tett közre a nőinemiszerv-csonkítás jelenségének magyarországi elterjedtségére vonatkozó becslésekről, a rendelkezésre álló migrációs statisztikák alapján. Ezenkívül az END FGM honlapjának adatbázis szekciójában értékes nemzetközi forrásanyagok érhetőek el a témában.

 

A KERET Koalíció projektzáró konferenciája

A KERET Koalíció projektzáró konferenciája

Segítségnyújtás a szexuális erőszak áldozatainak:

szakmaközi együttműködés és társadalmi tudatosság

 

2012. december 10

Európai Ifjúsági Központ 
1024 Budapest, Zivatar u. 1-3.

 

A szexuális erőszak áldozatai számára segítséget nyújtó KERET Koalíció („Koalíció a szexuális Erőszak Ellen a Túlélőkért”) 2010-ben alakult meg magyarországi civil jogvédő szervezetekből – Amnesty International Magyarország, MONA Alapítvány, NANE Egyesület, Magyar Női Érdekérvényesítő Szövetség, PATENT Egyesület –; a Koalícióhoz később támogató szervezetként csatlakozott a Stop Férfierőszak Projekt.

Jelen konferencia célja a Koalíció 2010–2012-ben ­– a Nyílt Társadalom Alapítvány (Open Society Foundation – OSF) támogatásával végzett tevékenységeinek bemutatása volt, valamint szakmai eszmecsere kezdeményezése a szexuális erőszak áldozatainak való segítségnyújtás témájában.

A konferencia programja az elhangzott előadások vázlatával együtt ITT.


A Class-FM-ügy

Randierőszak – vagy “szerelmeskedés”?

A Class FM rádió “Morning Show” című műsorában elhangzottak miatt beadvánnyal fordult a Médiahatósághoz a KERET Koalíció egyik szervezetének munkatársa


 

Tanulmány a nőinemiszerv-csonkítás magyarországi előfordulásának becsült mértékéről

A “Vessünk véget a nőinemiszerv-csonkításnak!” európai kampány (END FGM European Campaign) keretében a Magyarországi Női Alapítvány megbízásából Kőszeghy Lea (PhD) szociológus egy tanulmányt készített a nőinemiszerv-csonkítás előfordulásának becsült mértékéről Magyarországon élő migránsok körében. A tanulmány angol nyelven érhető el ITT.

“Egyenlő bér – kinek fontos?” konferencia Budapesten, 2012. október 9.

„Egyenlő bér – kinek fontos?”

A nemek közötti bérrés megszüntetése a Visegrádi országokban

Európai Ifjúsági Központ
(1024 Budapest, Zivatar u. 1-3.)

2012. október 9.

 

A nők és férfiak közötti bérezési egyenlőtlenség széleskörű jelenségének leküzdése régóta szerepel az európai uniós célkitűzések között; ennek a hatása érezhető is a visegrádi országok jogi szabályozásában, illetve egyes munkáltatói intézkedésekben. Sajnálattal állapíthatjuk meg azonban, hogy a nemek közötti bérrés továbbra is létezik, bizonyos kedvező irányú tendenciák ellenére is, különösen bizonyos foglalkoztatási területeken.

A Visegrádi régióban többek között a viszonylag merev nemi szerepek; a nők és férfiak közötti horizontális és vertikális munkaerő-piaci szegregáció, valamint a gyermekgondozási ellátások rendszere is hozzájárul a nemek közötti bérrés továbbéléséhez.

A konferencia stratégiai célja a releváns szereplők elköteleződésének és kapacitásának növelése a nemek közötti bérrés megszüntetését célzó kezdeményezések megvalósítására. Szándékunkban áll felhívni a figyelmet a nemek közötti bérkülönbség megszüntetésének kedvező gazdasági hatásaira is.

A konferencia a nemek közötti bérrés felszámolásának lehetőségeit a tudományos intézmények, kutatóintézetek, a politikai élet, a szakszervezetek, a munkáltatói szervezetek, a civil társadalom, valamint a média képviselőinek bevonásával kívánja megvitatni. A konferencia elsődlegesen a Visegrádi országokra összpontosít; emellett figyelmet kap egy jelenlegi, a nők és férfiak közötti bérezési egyenlőség érdekében előterjesztett német jogalkotási javaslat is.


Vissza az oldal elejére

A szervezők

A Friedrich Ebert Alapítvány Németország legrégebbi politikai alapítványa. Az alapítvány a szociális demokrácia alapértékei iránt elkötelezett és világszerte tevékenykedik egy, a szabadságon, a szolidaritáson és a szociális igazságosságon alapuló politika érdekében. Budapesten 1990 óta képviselteti magát. Magyarországi munkájának célja, hogy támogassa a demokráciát, a jogállamiságot és az aktív civil társadalom fejlődését, valamint hozzájáruljon a társadalmi átalakulás szociálisan igazságos alakításához. Kiáll az európaiság gondolatáért, valamint támogatja a határokon átnyúló regionális és globális együttműködéseket. 2012 januárjában indult új, a Balti és a Visegrádi országokra kiterjedő projektje, „Nemek közötti igazságosság Kelet-Közép-Európában” címmel.

 

A Budapesti Corvinus Egyetem TársadalmiNem- és Kultúrakutató Központját azért hozták létre tíz évvel ezelőtt, hogy koordinálja, kanalizálja, illetve továbbfejlessze a BCE-n a társadalmi nemekre irányuló oktatási és kutatási tevékenységet, valamint az egyetemet bekapcsolja a témakörrel kapcsolatos hazai és nemzetközi tudományos hálózatokba. A Központban folyó oktatási és kutatási tevékenység során arra kívánnak törekedni, hogy a nők és a férfiak egyaránt a vizsgálódások fókuszába kerüljenek. A Központ közvetítő szerepet kíván betölteni a BCE különböző tanszékein és szervezeti egységeinek keretében tevékenykedő kollégák, valamint más hazai felsőoktatási és kutatási intézmények szervezeti egységei, illetve hasonló érdeklődésű munkatársai között. A Központ intézmény- és diszciplínaközi tevékenységet folytat. Részt vesznek az egyetemen folyó idegen nyelvű képzésekben. A tudományos eredmények bemutatása érdekében konferenciák, előadások szervezését bonyolították. A kutatásokban jelentős szerepet kapnak a témával foglalkozó PhD-hallgatók. A kutatóközpont vezetői: Hadas Miklós (egyetemi tanár) és Nagy Beáta (egyetemi docens).

 

A MONA– Magyarországi Női Alapítvány 1992-ben alapított, párt-semleges, közhasznú szervezet. A szervezet küldetése olyan közéleti viták kezdeményezése, amelyek megmutatják a női és férfi szerepek gazdagságát és egyenrangúságát egy demokratikus társadalomban, de feltárják a méltánytalan egyenlőtlenségeket is, amelyek a mai napig jellemzik a nők helyzetét a gazdasági, szociális és politikai szférákban. Célja a nők és férfiak közötti esélyegyenlőség elősegítése; a civil szféra és a kormányzati szervek közötti szociális párbeszéd előmozdítása a női esélyegyenlőség témakörében; a társadalom, azon belül a kormányzati szervek befolyásolása a nők esélyegyenlőségének növelése érdekében (ezen belül: gender mainstreaming).

Program 

(Letölthető előadásokkal)

A NEMEK KÖZÖTTI BÉRRÉS MÉRÉSE; AZ ADATOK ÉRTELMEZÉSE ÉS ÖSSZEHASONLÍTÁSA

  • Sik Endre (TÁRKI, Budapest), Lovász Anna (MTA, Budapest): Vita a nemek közötti bérrésre vonatkozó legutóbbi magyarországi kutatási eredményekről

A NEMEK KÖZÖTTI BÉRRÉSRE HATÓ TÉNYEZŐK

A NEMEK KÖZÖTTI BÉRRÉSRE VONATKOZÓ POLITIKAI NÉZETEK ÉS FELELŐSSÉGVÁLLALÁS

POSZTER-SZEKCIÓK:

Szakszervezeti kezdeményezések a nemek között bérrés megszüntetése érdekében

Figyelemfelkeltő és tudatosságnövelő kampányok a nemek közötti bérrésre vonatkozóan


 Vissza az oldal elejére

Előadók

 Nina Bosničová – Gender Studies o.p.s., Prága


„A nemek közti bérrés az egyik legigazságtalanabb és leginkább kézzelfogható jelenség az Európában a mai napig tapasztalható egyenlőtlenségek között.”

Nina Bosničová angol és szlovák szakon szerzett MA fokozatot a brnói Masaryk Egyetemen, majd tanulmányait a prágai Károly Egyetemen folytatva, PhD fokozatot szerzett angol és amerikai irodalomból.

2006-tól dolgozik a Gender Studies o.p. s. -nél (amely egy cseh civil szervezet), különböző, a nemek közti egyenlőség munkaerő-piaci problémáira fókuszáló projektek projektvezetőjeként. Főszerkesztője a szervezet havonta megjelenő elektronikus hírlevelének az „Equal Opportunities into Firms”-nek („Esélyegyenlőséget a vállalatoknál”). 2012 eleje óta a vállalatoknak nyújtott szolgáltatások vezetője a Gender Studies o.p.s-nél. A gender témák mellett érdeklődik a faji-etnikai kérdések és multikulturalizmus problematikája iránt, ami részben saját multikulturális hátterének köszönhető.

 

Lehoczkyné Kollonay Csilla – Közép-európai Egyetem, Budapest


„Hiába a jogi normák változása – a pay gap nem csökkent lényegesen az utóbbi negyedszázadban. Ha a nemek közti különbségeket erősítő társadalmi környezet és közbeszéd nem változik, ugyanitt fogunk tartani ötven év múlva is.”

 

A Közép-európai Egyetem (CEU) és az ELTE egyetemi tanára. Oktatási és kutatási területe a munkajog, szociális jog, európai munkajog, feminista jogelmélet, egyenlő bánásmód. 2001-től a tagja az Európai Szociális Karta végrehajtását ellenőrző független szakértői testületnek (European Committee of Social Rights), 2004-től 2011-ig tagja az Európai Bizottság által működtetett, nemek egyenlőségét monitorozó jogi szakértői csoportnak. Tagja volt az Európai Bizottság által felállított, a “flexicurity” kérdéseivel foglalkozó szakértői csoportnak. Vendégtanárként tanított több külföldi egyetemen (Stanford Law School, Johann Wolfgang Goethe Universität Frankfurt, University of Illinois).

 

Alena Křížková – Cseh Tudományos Akadémia, Prága


„A jogrendszer, az alapvető demokratikus értékek és az egyenlőség tisztelete előfeltétele az egyenlő bérezésnek. A cseh nők ugyanazt a munkát ugyanabban az intézményben végezve még mindig kevesebbet keresnek, mint férfi munkatársaik.”

 

Alena Křížková vezető kutató és osztályvezető a Cseh Tudományos Akadémia Szociológiai Intézetének Gender és Szociológia Osztályán. Nemzeti kapcsolattartó az Európai Bizottság által létrehozott, nemek közi egyenlőség témáiban jártas szakemberek hálózatában. Kutatási témái: nők gazdasági önállósága, a nemek közti bérkülönbség, menedzsment és vállalkozás, nők és az állampolgárság, gender és társadalmi befogadás, gender és a családpolitikák, a nemi alapú erőszak, gender és kutatás/tudományos stb. A fenti témákban monográfiákat, tudományos cikkeket (European Sociological Review, Czech Sociological Review and Transitions), illetve könyvfejezeteket és szakértői jelentéseket jelentetett meg. Jelenleg a prágai Károly Egyetemen tart kurzusokat a társadalmi nemek és a munkaerőpiac témájában.

 

Lovász Anna – Magyar Tudományos Akadémia, Budapest


„A nemek közötti egyenlőtlenségek vizsgálata és a szakpolitikai lépések vitatása során nagyon fontos a közgazdasági érvelés és pontos mérési módszerek használata, melyek révén az összes érintett fél tisztán láthatja a nők esélyeit korlátozó tényezők megszüntetésének hasznosságát.”

Lovász Anna az MTA Közgazdaság-tudományi Intézetének tudományos munkatársa és az ELTE Közgazdaság-tudományi Tanszékének oktatója. Kutatási területei: munkaerő-piaci gazdaságtan, diszkrimináció, alkalmazott mikroökonometria, bérkülönbségek, termelékenység. Doktori fokozatát a University of Washingtonon szerezte 2008-ban, PhD-disszertációjának címe „A verseny hatása a női-férfi bérkülönbségre a rendszerváltás utáni Magyarországon”.

 

Rolek Ferenc – GE, Budapest

 

„Az egyenlő bér elérésének kulcsa, hogy a vállalatok felismerjék ennek jelentőségét, és szempontként beépítsék bérezési folyamataikba, valamint kiemelten támogassák a nőket szakmai és munkahelyi karrierjükben.”

 

Dr. Rolek Ferenc 1978-ban szerezte meg első diplomáját a Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetemen (jelenlegi nevén Budapesti Corvinus Egyetem) mint okleveles közgazdász, amit 1983–84-ben ugyanitt kiegészített egy egyetemi doktori fokozattal. Megannyi közfeladat ellátása után a versenyszférába vetette magát: 1992–95-ig a GE Lighting Tungsram vezérigazgató-helyettese, illetve HR-vezetője volt, ezt követően pedig a GE Lighting Europe kompenzációs menedzserévé léptették elő. A Budapest Bankhoz (GE Money Bank) 1998-ban került, azóta is ő látja el a pénzintézet vezérizgató-helyettesi, illetve HR-vezetői teendőit. Ezen túl, 2006 óta a GE Consumer Finance dél-nyugat-európai HR-vezetője. Dr. Rolek Ferenc évek óta részt vesz különböző szövetségek munkájában, így például alelnöke a Magyar Munkaadók és Gyáriparosok Szövetségének, a Nemzeti ILO Tanácsnak, elnökségi tagja a Nemzetközi Vállalatok Magyarországi Társaságának, valamint elnöke néhány alapítvány kuratóriumának.

 

Sik Endre – TÁRKI, Budapest


„Üvegplafon van, béregyenlőtlenség alig.”

 

Sik Endre szociológus, kutató, egyetemi tanár. Jelenleg az ELTE Társadalomtudományi Kara Kisebbségszociológia Tanszékének tanára, a TÁRKI vezető kutatója. Majdnem tíz évig volt az elnöke a Menedék – Migránsokat Segítő Egyesületnek, valamint részt vett számos hazai és külföldi migrációt, migránsokat érintő kutatásban. Számos külföldi egyetemen tanított Európában és az Egyesült Államokban is. Főbb kutatási területei a migráció, a kapcsolati hálózatok szociológiája és a munkaerőpiac.

Barbara Stiegler – társadalomkutató, genderszakértő


„A jövedelmi egyenlőtlenség jelensége természetesen nem csak Németországban figyelhető meg, hiszen a patriarchális feltételrendszer nemzetközi.”

Barbara Stiegler független politikai szakértő. Bonnban szerzett pszichológiai és pedagógiai diplomát, majd pedig doktori fokozatot. Az 1980-as évek eleje óta foglalkozik társadalomkutatóként női témákkal; főbb kutatási területei: nők képzése „férfias” szakmákra, női vezetők a privátszektorban. 2011-es nyugállományba vonulása előtt a Friedrich Ebert Alapítvány női és gender-kutatási osztályának vezetője volt.

 

 

Dorota Szelewa ICRA,Varsó / Dél-dániai Egyetem, Odensee


A nemek közti bérszakadék explicit módon jelzi a diszkrimináció létezését: folyamatosan beszélnünk kell róla.”

 

Dorota Szelewa az a Dél-dániai Egyetem (Odensee) jólétiállam-kutatóközponjában dolgozik, illetve részt vesz a varsói International Centre for Research and Analysis (ICRA) munkájában is. Tudományos érdeklődésének középpontjában a gender- és gyermekjóléti közpolitikák állnak, ezen belül is leginkább Kelet-Közép–Európára fókuszál. Ezekben a témákban jelentek meg cikkei magyarul, németül, lengyelül, angolul és franciául, többek között a „Social Politics” és „Journal of European Social Policy” c. folyóiratokban. A tágabb politikatudományt nézve különösen érdeklődik az átmenet szociálpolitikai problémái, a módszertani összehasonlító vizsgálatok, a feminista institucionalizmus, a közigazgatás, a szociálpolitika történelmi gyökerei, a gender-tanulmányok és a gender-nézőpont iránt, csakúgy mint az értelemben vett intézményfejlődési témák iránt.

Vissza az oldal elejére

Fotók

 

A konferencia médiavisszhangja

Nők Lázadása tüntetés 2012. szeptember 16. Válogatott beszédek

Tanos Áron (Magyar Szolidaritás Mozgalom) beszél:

Szervusztok!

Ma Székely Sanyi barátom beszélt volna, de a felesége beteg lett, és ő úgy döntött, hogy inkább vele és a
gyermekükkel marad, mert ez a helyes.
Én Tanos Áron, 25 éves, párkapcsolatban élő, gyermektelen férfi, kijelentem: nem verem a barátnőmet. Pedig valószínűleg kéne, hiszen, a Fidesz-KDNP vonatkozó kutatásaiból az derül ki, hogy minél több gyerek van a családban, annál ritkább a családon belüli erőszak.
Neveltetésemnek köszönhetően biztos, hogy nem fogom verni sem a gyermekeimet, sem pedig a feleségemet.
Nincs szükségem arra, hogy állandóan azt demonstráljam: „férfi vagyok, erős vagyok, hatalmas vagyok”.
Én jól érzem magam a bőrömben! Emancipált férfi vagyok!
Attól viszont rosszul érezném magam, ha a társam, és általában a nők szerepkörét ismét korlátoznák.
Rosszul érezném magamat, ha a párom, a nőbarátaim lehetőségei az önmegvalósításra csökkennének.
Rosszul érezném magam, ha kívülről erőltetnének rájuk egy identitást.
Felháborít, ha a női szerepeket, önmagukkal elégedetlen férfiak és nők ismét korlátozni akarják, mert ezzel a férfiszerepeket is korlátozzák. Ha a nőt háztartásbeli szülőcsatornává degradálják, akkor a férfi is agy és érzelmek nélküli tenyészbikává válik. És akkor megalkotnak egy két csoport szembenállásán alapuló, hierarchikus, patriarchális, középkori társadalmat.
Tényleg ezt akarjuk?!
Felejtsük már el, hogy a férfiak a Marsról jöttek, a nők a Vénuszról! Felejtsük már el, hogy a férfi a teremtés koronája!
A Fidesz-KDNP tudományos kutatásait nem publikálta semmiféle tudományos szaklapban. Nem is fogja, hiszen nem volt ilyen kutatás! Dr. Varga István és társai felháborító baromságokat beszéltek a családon belüli erőszakkal kapcsolatban!
Követeljük a törvényjavaslat újratárgyalását, napközben, hogy a képviselők jelen legyenek, és ne aludjanak, követeljük szakértői anyagok felhasználását! Követeljük, hogy ez a nagyon speciális, rejtőzködő típusú erőszak legyen speciális és önálló tényállás a magyar büntetőtörvénykönyvben!
Itt állok a színpadon és olyasmit követelek, ami meg fog valósulni. Hiszen több mint három nappal, azaz több, mint 72 órával a botrány után a Fideszes képviselő hölgyek és a képviselő-feleségek állítólag rájöttek, hogy minden tekintetben védhetetlen az, ami az éjszaka leple alatt történt. És hirtelen törvényt akarnak, külön tényállást; hirtelen fontos lett, idézem, hogy „százezer nő odaáll az ügy mellé”.
Nagyon kérjük a Fideszt, ne szórakozzon velünk tovább!
Ha ez csak most jut eszükbe, akkor nem gondolják komolyan: csak védik magukat! Az a több, mint százezer aláírás, nőké és férfiaké, akkor is ott volt, amikor éjszakára tűzték „napirendre” a népi kezdeményezés megtárgyalását! Az a százezernél is több aláírás akkor is ott volt, amikor az a néhány kósza Fideszes és KDNP-s képviselő, aki jelen volt az ülésteremben megosztotta velünk mélyen nő- és emberellenes felfogását.
Hol voltak akkor a Fideszes képviselőnők?!
Mivel gyanús ez a hirtelen pálfordulás, tovább követelünk: követeljük, hogy az emberek maguk dönthessék el, milyen kapcsolatban, hány gyerekkel akarnak élni! Követeljük, hogy a parlament olyan törvényeket hozzon, amelyek valóban segítik a nőket abban, hogy ha akarnak, gyereket is nevelhessenek és szeretett hivatásukat is végezhessék!
Amit nem követelek, de határozottan kijelentek: a mindenkori kormányoknak nem lehet beleszólása a magánéletünk legfontosabb döntéseibe!
Nincs joguk még gondolatban sem kotorászni a férfiak ágyéka, a nők méhe környékén, de kötelességük olyan törvényeket alkotni, amelyek megvédik a családokat!
A parlamenti „vita” során állítólag egy fideszes férfi képviselő bekiabált, hogy „De hát kihalunk… én nem tudok szülni!” Igen, a dinoszauruszok kihalnak. Ez az ő sorsuk. Túl kicsi az agyuk vagy túl messze van a testük többi részétől.
Várjuk, hogy a dinoszauruszok után a nőgyűlölet is kihaljon!

Köszönöm!


Langer Ármin (Szim Salom) beszéde a Nők Lázadása tüntetésen

Módosítás dátuma: 2012. szeptember 17. hétfő, 21:47Írta: Langer Ármin2012. szeptember 17. hétfő, 15:57

Sziasztok lázadótársak!

Langer Ármin vagyok, a Szim Salom Progresszív Zsidó Hitközség vezetőségi tagja – férfi, és feminista. Balomon Dóra, közösségünk egyik pillére, aki rávette zsinagógánkat, hogy nevünkkel támogassuk a mai megmozdulást. Hogy mégis miért én beszélek? Dóra egy olyan cégnél dolgozik, ahol főnökei nem tanácsolták neki a mai rendezvényen való fölszólalást. (És csak emiatt nem közlünk róla fotót – a szerk. megj.) Nyugi, nem fogok olyat mondani, amivel ő ne értene egyet.

Szokás a hímsovinizmust a zsidó-keresztény kultúrkör alapjára, a Bibliára visszavezetni: nem teljesen alaptalanul… Sokunkban él a kép a zsinagógáról, ahol a nőket függöny választja el a férfiaktól, ahol nők nem olvashatnak a Tórából stb. – és valószínűleg többen hallottátok már azt a hagyományos áldást, amit rengeteg zsidó férfi évezredek óta minden reggel elrebeg: „Áldott vagy, Örökkévaló, Istenünk, a Világ Kormányzója, aki nem nőnek teremtett.” Fölmerülhet a kérdés, hogy akkor egy zsidó hitközség mégis mit keres ezen a tüntetésen?

Ekkor jövünk a képbe, mi, progresszív és maszorti zsidók, akik a világ vallásos zsidóságának többségét, 60%-át alkotjuk. Mi merjük például az előbbi frázis helyett a következőt mondani: „Áldott vagy, Örökkévaló, Istenünk, a Világ Kormányzója, aki saját képére teremtett.”

Magyarországon három ilyen egaliter hitközség létezik: a Bét Orim Reform Zsidó Hitközség, a Dor Hadas Közösség és mi, a Szim Salom. Megjegyzem, az Orbán-kormány egyháztörvénye a létező zsidó közösségek közül csak ezt a hármat nem ismeri el egyháznak. Talán, mert mi vesszük a bátorságot csavarni egyet a hagyományon, ha az sérti a vallás mélyebb, etikai tanításait? A leghatározottabban valljuk, hogy a zsidó rituális élet összes területét meg lehet és meg kell nyitni a nők előtt – nálunk a rabbi és kántori pálya is nyitott mindenki számára; közösségünk rabbija, Kelemen Katalin az első, és máig egyedüli női rabbi e országban.

Nem véletlen, hogy ma itt vagyunk köztetek. Ahogy júliusban melegbarát istentiszteletet szerveztünk a Budapest Pride keretében, küzdve az LMBT emberek valláson belüli egyenjogúsítása mellett, úgy szólalunk most föl a női emancipációért. A vallás mindannyiunké: nem a hímsoviniszta-heteronormatív társadalom monopóliuma! S ne feledjétek: ezt nem csak mi ketten hisszük, több millió progresszív és maszorti zsidó szellemiségét hoztuk ma el közétek.

Varga István képviselő úrnak hadd üzenjek egy talmudi idézettel: „Vigyázz, nehogy megríkass egy nőt, mert az Örökkévaló számolja a könnyeit.”

Nektek, lázadótársaink, pedig a következő sort hoztuk, a 106. zsoltárból:

אַשְׁרֵי, שֹׁמְרֵי מִשְׁפָּט; עֹשֵׂה צְדָקָה בְכָל-עֵת.

„Boldogok, akik őrzik a jogot, akik az igazságosságot képviselik minden időben.”

A zsidó naptárban ma este jön el az újév, a ros hásáná; az új, 5773. esztendő itt van pár órára. A hagyomány szerint ezen a napon három könyv áll nyitva az Örökkévaló előtt, a jó, a közepes és a rossz embereké: ezért kívánjuk ros hásánákor azt, hogy „legyetek beírva a jók könyvébe”.

Kívánom ezt mindannyiótoknak – bár van egy olyan érzésem, hogy ti, a jog őrzői, akik ma eljöttetek erre a tüntetésre, már be vagytok oda írva…

Köszönjük, hogy az igazságosságot képviselitek. Sáná tová, jó évet! Sziasztok!


Kuszing Gábor (Patent Egyesület) beszél

Jó napot kívánok. Kuszing Gábor vagyok, a Patent Egyesülettől, amely a nők elleni erőszak és diszkrimináció ellen küzd, és a Stop-Férfierőszak Projektnek is tagja vagyok, amely olyan férfiakat kíván megszólítani, akik saját életükben, illetve társadalmi szinten tenni kívának a nők elleni erőszak ellen. Ma arról szeretnék beszélni, hogy a családon belüli erőszak miért nem csak a nők ügye, és hogy ez az erőszakfajta hogyan kapcsolódik a nők elleni erőszak és diszkrimináció más formáihoz.

Varga elhíresült kijelentése pontosan nevezi meg azt a két lehetséges utat, amely az állam, a társadalom és a családok előtt áll. Vagy hűbérbirtokként tekintünk a nőkre, akiknek az a dolga, hogy megfeleljenek férjük-uruk akaratának, vagy az emancipációt tekintjük a követendő útnak, vagyis a nők és férfiak egyenlőségét, amelyhez az vezet el, ha mi férfiak, lemondunk arról a jelenleg még születési előjogunkról, hogy megmondjuk nőknek, hogy mit tehetnek és mit nem.

A férfiuralom áthatja a társadalom minden szintjét: a családon belüli erőszak elkövetőinek minden statisztika szerint 95%-a férfi, nem csoda hát, hogy a házimunkával és a gyerekneveléssel együtt a nők átlagosan 5 órával dolgoznak többet naponta, mint a férfiak. Az országgyűlési képviselők 92% férfi, vagyis férfiak döntik el, hogy milyen időpontig és milyen körülmények között dönthet egy nő terhességmegszakítás mellett, és mikortól kell terhességre kényszeríteni, mint ahogy férfi igazságügyi orvosszakértők szakvéleménye alapján egy férfi bíró döntötte el, hogy Geréb Ágnesnek börtönben a helye, és férfiak döntötték el, hogy olyan feltételekhez kötik az otthonszülést, hogy egyetlen nő se választhassa azt. Nem sorolom tovább.

A demokrácia, a modern állam és a gazdasági és társadalmi felemelkedés elképzelhetetlen minden társadalmi csoport, így a nők egyenlősége nélkül. Nem egyenlő az a társadalmi csoport, amelyet megfélemlítenek, így az egyenlőség elképzelhetetlen a nők biztonságának szavatolása, a családon belüli erőszak elleni hatékony fellépés nélkül.

Megjegyzem: ne legyenek kétségeink, a Fidesz nem jött rá hirtelen, hogy ja tényleg, igaza van Halász Pálmának, hanem látják, hogy mennyien vagytok, akik támogatjátok ezt az ügyet. Szóval lesz még mit kiharcolni, hogy tényleg a nemzetközi jó gyakorlatnak megfelelő törvény szülessen.

Ne legyenek illúzióink a tekintetben sem, hogy jobboldali, vagy nemzeti betegség a nőgyűlölet. Az MSZP-s Bárándi a lényeget tekintve egyetértett Vargával, vagyis abban, hogy nem kell önálló tényállás. És az MSZP-nek múlhatatlan érdemei vannak a tekintetben, hogy az előző kormányzati ciklusok alatt elkaszáljanak hasonló javaslatokat.

 

Ezért minden politikai erőhöz, illetve azok főleg férfi vezetőihöz szólok: ha tényleg érdeklik őket a demokratikus értékek – vagy csak szeretnék bezsebelni a nők szavazatait –, idővel elkerülhetetlenné fog válni, hogy ki ne dolgozzanak egy olyan intézkedéscsomagot, amely biztosítja a nők biztonságát és gyenjogúságát a családi, társadalmi, gazdasági és politikai élet minden területén. Ez a demokratikus minimum.


Az erőszak elítélése nem “férfigyűlölet”
- Antoni Rita
(Nőkért Hu) beszéde

Módosítás dátuma: 2012. szeptember 17. hétfő, 21:48Írta: Antoni Rita2012. szeptember 16. vasárnap, 22:50

Kedves egybegyűltek, nők, férfiak, kedves polgártársak!

Szép számmal összegyűltünk ma, de a családon belüli erőszak elleni küzdelem Magyarországon nem most, nem ezzel a tüntetéssel kezdődött. A témával foglalkozó szakemberek, civil és nonprofit szakmai szervezetek másfél évtizede követelik, hogy az állam vállaljon felelősséget az áldozatokért. Vagyis ma már lassan nagykorúvá érik az a gyermek, aki a mozgalmaink alakulásakor született. És az őt környező világ még mindig erőszakos. Azóta várjuk, hogy az állam tegyen hathatós lépéseket a megelőzés, a bűnözők megfékezése és az áldozatok támogatása érdekében. Az állam – több egymást követő kormány – ezt a követelésünket másfél évtizede figyelmen kívül hagyja.

2012-ben, az új Btk.-ban sem kodifikálták a családon belüli erőszak törvényi tényállását, ez sem rendelkezik a nők és gyermekek tömegeit sújtó bűncselekmény-csoportról.

Ez év tavaszán azonban Halász Pálma kezdeményezésére összegyűlt annyi érvényes aláírás, amelynek birtokában ha szabályozni nem is, de tárgyalni kötelező volt a javaslatot. Azért, hogy legyen a magyar jogban önálló törvényi tényállása a családon belüli erőszaknak. A magyar parlament néhány nappal ezelőtt össze is ült megvitatni több mint 100 ezer állampolgár – családok, nők, férfiak – egybehangzó igényét, ám ezt a kötelező feladatot éjfél utánra időzítette, ezzel kifejezve, mennyire tartja fontosnak a magyar nők megbecsülését –amihez a hölgyezés és a liftben előreengedés igen kevés.
Hölgyeké az elsőbbség, nőké a jog!

A tárgyalás során ráadásul rögtön olyan szavak kezdtek röpködni, mint „emancipáció”, „önmegvalósítás”, „karrierépítés”, és ezek kapcsán megjelent a „férfigyűlölet” gyanúja, paranoid víziója is.

Ez több kérdést felvet: például, a bántalmazásmentes életre való igény miért lesz rögtön alapvető emberi jog helyett radikális feminista követelés? Az erőszak ellenzése miért lesz rögtön látens férfigyűlölet? Feminista vagyok, mégis azt mondom: ugye nem feltétlenül kell baloldalinak, feministának, vagy nőnek lenni ahhoz, hogy valaki a családon belüli erőszakot elítélje? Ugye szükséges, hogy ellene hathatós intézkedést várjon el az államtól?

Nem az erőszak elítélése a férfigyűlölet, hanem az erőszakot művelni, tűrni, annak áldozatát hibáztatni, kérdőre vonni a nőgyűlölet!

A kabaréba hajló tárgyalás szakmai megfontolások helyett további tévutakra siklott: politikusaink részéről a képbe jött egy olyan megközelítés is, hogy mielőtt érdemi lépések szintjén megvédenek minket, magyar nőket, először mi, magyar nők is tegyünk le valamit az asztalra – pontosabban a szülőágyra, ahol állítólag nélkülözhetetlenebbek vagyunk, mint a munkahelyünkön (már akinek még van munkahelye).

Igen, félreérthetetlenül elhangzott, hogy a magyar nők előbb szüljenek (még a normatív gyereklétszám is megállapításra került), és majd utána esetleg megkapják az alapvető emberi jogaikat. Ezzel szemben nem csak azt tudjuk ellenvetésként felhozni, hogy számtalan nő vállalna szívesen gyermeket, illetve több gyermeket, és ehhez a kormány részéről kioktatás és ideológiai sulykolás helyett inkább a megfelelő életszínvonal megteremtésére lenne szükségük; hanem azt is, hogy a gyerekszám és a családon belüli erőszak valószínűségének aránya a parlamentben elhangzottakhoz képest éppen fordított: a többgyermekes nő még inkább ki van szolgáltatva a bántalmazónak, mint a gyermektelen.

Semmiféle utólagos elhatárolódás nem teszi meg nem történtté a tényt, hogy politikusaink a hozzáértés ily mértékű hiányával nyúltak a témához.

A kormány viselkedése a nőkkel szemben eddig meglehetősen hasonlított a bántalmazás forgatókönyvére!

A bántalmazó először a partnert alacsonyabb rendűnek tekinti, a problémát bagatellizálja, aztán követeléseket támaszt, hibáztatja az áldozatot, és amikor az áldozat kezd öntudatára ébredni és fellázad, hirtelen pálfordulás: bocsánatkérés, visszakozás, majd fogadkozás és a változás ígérete következik be.

A kormány eddig ugyanezt a forgatókönyvet követte!
Alacsonyabb rendűnek tekintette a nőket, a velük szembeni erőszak problémáját elbagatellizálta, majd követeléseket támasztott, áldozatokat hibáztatott, és amikor a nők öntudatra ébredtek és fellázadtak, hirtelen elhatárolódott, visszakozott, bocsánatot kért, változást ígért.

Reméljük, hogy a forgatókönyv nem a szokásos módon fejeződik be, azaz újabb bántalmazással, és az iménti fázisok ciklikus ismétlődésével, hanem valódi változással. Ez most egy páratlan lehetőség a kormánynak!

A szakszerű, hatékony törvény megalkotása érdekében a civil szervezetekkel való együttműködést, a NANE, a PATENT és a Stop! Férfierőszak bevonását, azok hozzáértő, a témával évek, évtizedek óta foglalkozó szakembereinek egyenrangú tárgyalófélként való bevonását követeljük.

Ezért vagyunk ma itt. Magyar állampolgárokról, mégpedig százezrekről van szó, akiknek életét (és szeretteik, barátaik, munka és iskolatársaik életét) teszi lehetetlenné, tragédiává a mindennapos erőszak, amitől nem véd megfelelően a jog, nem segítenek hatékonyan a szociális szolgáltatások. Bonyolult, sokakat személyesen érintő probléma ez, mégis, kevesen ismerik fel, milyen fontos lenne magukénak érezni, foglalkozni vele. Ezzel magyarázható, hogy a nők elleni tömeges erőszak jelenségével eddig jobbára csak kis létszámú emberi jogvédő csoportok foglalkoztak.

Szerencsénkre a hétfői családias parlamenti vita résztvevői dilettáns szónoklataikkal és hímsoviniszta kiszólásaikkal voltak szívesek olyan hangulatot teremteni, hogy a női jogok iránt érzékeny polgároknál jóval szélesebb kört tudunk a felhívásunkkal elérni. Tulajdonképpen köszönet illeti őket ezért, hogy az empátia és a hozzáértés teljes hiányával nyúltak egy olyan kérdéshez, mely nem kevesebb, mint 5 millió nőt érint, akik Magyarországon 1945 óta a szavazótábor felét alkotják. Ha a nők összefognak, politikai erővé válnak. Most itt vagyunk, és a megszülető törvény megalkotásába követeljük a civil szervezetek bevonását!

Ne húzzátok ki a gyufát, fiúk!

 

Nők Lázadása tüntetés Budapesten 2012. szeptember 16.

A Magyar Női Érdekérvényesítő Szövetség – az Európai Női Lobbi magyar tagja – nyilatkozata

A 2012. szeptember 16-ai Nők Lázadása tüntetés alkalmából a Magyar Női Érdekérvényesítő Szövetség nyilatkozattal támogatja a szervezők célját.

A magyar nőszervezetek és a témával foglalkozó szakemberek másfél évtizede küzdenek a nők elleni párkapcsolati, családon belüli erőszak visszaszorítására alkalmas jogi szabályozás megalkotása érdekében. Az egymással minden más téren versengő pártok kormányra kerülve egytől egyig elvetik, félresöprik javaslatainkat, mondvacsinált, szakmaiatlan érvekkel igyekeznek súlytalanítani a problémát, elhárítani a politikai, kormányzati felelősséget. A nők elleni erőszak emberi jogi probléma. De nem csak az: a szabadon garázdálkodó elkövetők, a védelem és ellátás nélkül hagyott áldozatok óriási társadalmi költséget jelentenek, amelyet az adófizetők – azok is, akiknek semmi közük az erőszakhoz – fizetnek meg.

Mély megütközéssel kell megállapítanunk, hogy a politika irányítói tétlenül tűrik, sőt, kommunikációjukkal, magatartásukkal sokszor egyenesen bátorítják a magán- és a közéletben egyaránt jelentkező nők elleni erőszakot.

A nők elleni családon belüli erőszak mintegy kétszázezer magyar nőt érint nap mint nap, gyermekeikkel, szüleikkel, szeretteikkel, munkaadóikkal együtt ennél is sokkal több embert. Bár a válságról esik a legtöbb szó, mégis a nők elleni erőszak ma a legnagyobb tömeget érő és fenyegető társadalmi probléma Magyarországon. Az az állam, amely ezzel a jelenséggel nem néz szembe, amely ezt a jelenséget nem veszi komolyan, az cserbenhagyja, elárulja állampolgárait, választóit.

Követeljük a párkapcsolati és a családon belüli erőszak büntetőtörvényi tényállásának megalkotását civil szakmai kontroll mellett. Követeljük az elkövetők felkutatását, megfékezését.

Követeljük, hogy az állam vállaljon felelősséget az áldozatokért, és közpénzből működtessen elegendő számú, megfelelő színvonalú és felszereltségű menedékotthont bántalmazott nőknek, és az ország minden pontjáról elérhető támogató és rehabilitációs szolgáltatásokat az áldozatok – gyermekek és felnőttek – számára.

Követeljük, hogy az állam vállaljon felelősséget a köztudat formálásáért, és közpénzből rendeljen rendszeres kutatásokat és adatgyűjtést a nőket érő erőszakra vonatkozóan, az eredményeket pedig rendszeresen hozzák nyilvánosságra. Követeljük a párkapcsolati és családon belüli erőszakra vonatkozó széles körű nemzetközi tudományos eredmények alkalmazását a felsőoktatásban, ennek nyomán egyenlőségen és szabadságon alapuló szexuális kapcsolatra, illetve párkapcsolatra nevelést az óvodától kezdve a közoktatásban.

 

MONA a Szigeten 2012

Az idén is ott voltunk a Civil Szigeten

- immár hatodszor -, és programunkban ismét a tudatosságnövelő és ismeretterjesztő tevékenységekre helyeztük a hangsúlyt.

Fő témánk ezúttal a szexuális erőszak elleni küzdelem volt.

Noha köztudott, hogy a nemi erőszak az egyik legsúlyosabb, hosszú távú következményekkel járó erőszak-fajta, mégis számos téves, sőt, rosszindulatú sztereotípia veszi körül. A sztereotípiák az áldozatok felelősségét hangsúlyozzák, és az elkövetők felmentését szolgálják. Idei programunkkal kettős célunk volt:  hozzájárulni a káros tévhitek és sztereotípiák eloszlatásához, és  információkat szolgáltatni arról, hogy mit tehet, hova fordulhat az, aki segítségre szorul.

Programunk kapcsolódik egy jelenleg is futó projektünkhöz: részt veszünk a női és emberijogi civil szervezetek (NANE, PATENT, Női Érdek, Amnesty International Magyarország) által alapított KERET Koalíció (Koalíció a Szexuális Erőszak Ellen a Túlélőkért) munkájában. A Koalíció telefonos segélyvonalat működtet, melyet a szexuális erőszak áldozatai mellett az áldozatok segítői is hívhatnak, és összeállított több, az áldozatoknak és laikus, valamint professzionális segítőiknek és más, az áldozatokkal találkozó szakembereknek szóló kézikönyvet.

A látogatókat több nyelven beszélő csapatunk fogadta:

  • kvíz a szexuális erőszakkal kapcsolatos tényekről és tévhitekről
  • papírrepülő-hajtogatás a szexuális erőszak elleni szimbolikus kiállásképp (Egy japán hagyomány szerint ha valaki meghajtogat ezer papírdarvat, annak teljesül egy kívánsága. A mi kívánságunk, hogy többé senkit se érjen szexuális erőszak. Darvat még nem tudunk hajtogatni, ezért egyelőre beértük  ezer papírrepülővel).
  • beszélgetés.
  • fotókiállítás (A fotósorozat képei - a Képzőművészeti Egyetemen tanuló Simon Zsuzsanna Reszketés c. sorozata - olyan helyszíneken készültek, ahol – rendőrségi adatok alapján – korábban nemi erőszak történt: a képeket a művész a napnak abban az órájában készítette, amikor a bűncselekményt elkövették. A képek mellett a rendőrségi anyagok kivonata volt olvasható.)

A nemi erőszak leggyakoribb színhelye a lakás

Ajándéktárgyak

Mint minden évben, idén is különböző ajándéktárgyakkal készültünk a kvízt kitöltő, papírrepülőt hajtogató, érdeklődő látogatóink számára:

  •  hűtőmágnes (angol és magyar nyelvű, különböző feliratokkal),
  • kulcstartó-síp (veszély esetén a síp megfújásával a megtámadottak felhívhatják magukra a figyelmet), egy a nemi erőszak áldozatai számára működtetett vonal telefonszámával ellátott információs lapocskával:

Kulcstartó előlap

 

Kulcstartó hátlap

  • női és férfi póló “Így néz ki egy feminista / That is what a feminist looks like” felirattal:
 

A CivilSzigetre készített összes anyagunk – a külföldi szigetlakókra való tekintetettel – a magyar mellett más nyelveken (angol, német, francia) is elérhető.

Néhány jótanács erőszakelkövetés ellen